Lorie-tan szekrénye
To do list

Bejegyzés:

● Pakk Japánból 2

 
Tájékozódj

● Szekrényajtó
● Hol vagyok?
● Lorie
● Parafatáblám 
● Vendégkönyv
● Reklámkönyv

 
Rókáim

>>Facebook<<
13 / korlátlan
 





Ikonra vár: -

 
Ajtó
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Az erdő rókái
Indulás: 2013-01-26
 

Szekrényajtó

33. Némileg zavarban vagyok...

2017.08.09. 18:46, Lorie-tan
avagy minek nevezzelek?

Nem is tudom, hogy szóljak hozzátok. Majd egy év eltelt, mióta utoljára írtam. Tulajdonképpen azért kezdtem el blogolni pár éve, mert az összes akkori barátnőm vezetett valami blogot, úgymond akkor kezdett el divatba jönni ez az egész. Kimaradni meg hát ki szeret, magam is webfelületet ragadtam, és azóta is valamilyen felületen itt vagyok. Kezdetben blogspot-oztam, aztán áttelepedtem a gportalra, és itt kényelmes is volt. De rájöttem, hogy blogolni nem is olyan egyszerű (nem, nem akarok ebből szegény proli lány sír posztot). Egyszerűen nem nekem való. Amikor van miről írnom, akkor litániákat írok, amikor meg jön egy olyan hullámvölgy, akkor semmit. Ki kéne tudnom tölteni a sorokat, de egyszerűen mindig azt éreztem, hogy írni egy bejegyzést a semmiről mindenki idejét vesztegeti, de leginkább az enyémet. Most azonban van két szabadnapom, és van miről beszélnem, úgyhogy csapjunk bele. 

Ami változott:

● Decemberben, karácsony előtt pár nappal elhunyt a nagypapám. Én ekkor még Angliában voltam, ott kaptam a hírt. A karácsony ebből kifolyólag nem telt valami fényesen, de megpróbáltuk a legtöbbet kihozni belőle. Munkájából kifolyólag a papámat rengetegen szerették, így a temetésére is sokkal többen eljöttek, mint azt remélni mertük. A temetés január elején volt. Visszatértem Angliába, de az utolsó 2 hónapban már nehezen viseltem az otthon hiányát, ami egyébként nem gyakran jött rám.

● Idén március végén azonban végleg ott hagytam a jó öreg Angliát, ugyanis - egyik szemem sír, a másik nevet -, a host anyukám várandós lett. Ez egyfelől azt is jelentette, hogy egyel többen lesznek a családban, és szükségük lesz minden helyre és pénzre, másfelől azt is, hogy host anyukám GYES-re megy jópár hónapig, ilyen feltételek mellett pedig nem volt további szükség bébiszitterre. Fájó szívvel, de összecsomagoltam, elköszöntem az összes aupair kolleginától, és hazarepültem. 

● Az áprilist megkaptam gondolkodási, szocializálódási, pihenési időnek, de anya a lelkemre kötötte: egy hónap, és utána válaszokat akar arról, hogy mihez is kezdek az életemmel. Mindegy, hogy megint megyek-e külföldre, továbbtanulok-e, vagy munkát találok, de válaszokat akar. Ehhez képest még a nagy megpróbáltatás előtt elmentünk Amszterdamba pár napra, ami anya nagy vágya volt. A legjobb barátnője is jött Németországból. Fantasztikus pár nap volt, rengeteg fotó készült! Nézzétek!

   

● Miután visszajöttünk Amszterdamból, elkezdtem munka után kutakodni. Első próbálkozásomból kiindulva felkészültem a legrosszabbra is, de viszonylag hamar, 2 hét alatt találtam is megfelelőnek tűnő ajánlatot. Egy fiatal, spanyol vezetésű hotel keresett recepciósokat, jó angollal. Mondom, ezt nekem találták ki. Jelentkeztem, voltam meghallgatáson, IQ- és szeméályiségteszteket töltöttem ki, amit aztán kiküldtek Spanyolországba, majd vissza, mielőtt elnyertem volna a pozíciót. Május elején munkába is álltam a Deák téren, és azóta is ott töltöm napjaim egy remek csapattal, remek emberekkel. Nagyon nehéz volt előtapasztalat nélkül, kifejezetten kihívást jelentett, gyakran úgy éreztem, már a kollégáimat is kiborítom az értetlenségemmel. Azóta 3 hónap telt el, és jóval kevesebb az olyan folyamat vagy ügy, amit egyáltalán nem értek. Még mindig vannak gondjaim azért, nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy egyedül irányítsak egy műszakot, de szimplán mert csak úgy érzem, nem csinálnám elég jól. Ez remélhetőleg egy olyan dolog, ami idővel javulni fog. 

● Nagyra törő terveim vannak, be szeretnék költözni Budapestre, mert elegem lett az állandó ingázásból, és ezzel egy kollegina is így van. Most azon vagyunk, hogy a megfelelő embert és lakást felkutassuk. 

● Valószínűleg mostanában nem fogtok semennyi rajzot sem látni. Még mindig nagyon szeretem, de egyszerűen nincs időm arra, hogy leüljek, és rajzoljak. Arról nem is beszélve, hogy a legdúsabb ihletforrásom, mely a rajzolásban segített, mostanság igencsak megcsappant. 

Ami nem változott:

● Még mindig imádom a rókákat. A kedvenc állataim, és örökké azok is maradnak.
● Még mindig imádom a zöldet, bár kezdem elhanyagolni a ruhaköltemények terén. 
● Még mindig imádom a videojátékokat, a Stardew Valley-ről pl. azóta sem szoktam le.
Még mindig imádok utazni, szinte új életcélom lett, hogy minél több országba és helyre ellátogassak. 
● Még mindig imádok fotózni. 
● Még mindig szeretem az animéket, persze csak mértékkel van időm nézni most már. 
● Még mindig szeretem a sorozatokat. 
● Még mindig nem szeretek olvasni. 

Végszóként pár gondolat. Először is, töröm a fejem a "Lorie" név leváltásán. Már nem érzem magam Lorie-nak, főleg, hogy a munkahelyemen mindenki a nevemen hív, vendégeim az oldalon nemigen voltak, mindenki, aki Lorie-t ismerte, eltűnt az életemből. Másfelől túlságosan szeretem ahhoz, hogy megváljak tőle. Még nem döntöttem... 

Más. Aki régebb óta velem van, az tudhatja, hogy eddig a csetem csak bejelentkezett felhasználóknak volt elérhető. Úgy döntöttem, egy év után ezt próba jelleggel feloldom, szóval lehet megrohamozni a felületet! 

Aki olvasta ezt a pár rövidke sort, annak köszöntem megtisztelő figyelmét, a következő bejegyzésig zárom soraimat. 

Legyetek jók! 

Lorie

U.I.: Meg kéne tanulni spanyolul... 

32. Bokod, Tata, Vértesszőlős

2016.08.30. 10:47, Lorie-tan
avagy egy családi kirándulás

Nehéz visszamenőleg blogolni. Nagy nehezen kiderítettem, hogy augusztus 14.-éről fogok ma nektek mesélni. Már nagyon régen láttunk az interneten egy cikket, egy magyar településről, Bokodról, aminek az a különlegessége, hogy szinte csak halászkunyhókból áll. De nem ám akármilyenekből, hanem stégekre épült halászkunyhókból, amik gyakorlatilag a víz fölött lebegnek. Szóval úgy döntöttünk, ide elmegyünk, és megnézzük magunknak ezt az izgalmas látványt. Azzal azonban nem számoltunk, hogy Bokod, és a Bokodi tó önmagában olyan ismeretlen és felfedezetlen vidék, hogy még a GPS sem tudta, hogy kell odamenni. Ott voltunk a tónál, és egyszerűen nem sikerült egy olyan utat találnunk, ami nem magánterületre vezetett volna. Fotóztam párat, de úgy nézzétek, hogy ezeket magánterületről fotóztam. Amikor már nagyon untam, hogy az istennek nem találunk oda, mentem megkérdezni egy öreg halászt, hogy hogy kell egy olyan útra keveredni, ami ténylegesen a tóhoz vezet. A következő volt a válasza: "Azt keresik, amit az interneten látni?" Hát én szégyenkezve, de bólintottam. Azért ez milyen? Elirányított bennünket Oroszlány felé, de végül a szomszédos településen át sem sikerült megközelítenünk az áhított tavat. Mivel ekkorra már anyának is jópár ér kidagadt a homlokán, feladtuk a keresést. Továbbálltunk Vértesszőlősre, Samu lelőhelyére. Itt nem fotóztam, mert egyszerűen annyira nem volt mit. Samu maradványa nem volt ott, csak mészkőlemezeket lehetett plexiüveg mögött fotózni, azt pedig nem gondoltam olyan izgalmasnak. Mindenesetre Vértesszőlős szép volt, a parkban pedig sétáltunk egy nagyot. Harmadik, egyben utolsó állomásunk Tata volt, és a tatai vár. Gyerekek, ha hiszitek, ha nem, a tatai várban 1500 jó magyar pengőt kérnek el azért, ha fotózni akarsz, így bár nálam volt a fotoapparát,  végül nem fotóztam, csak a várat kívülről. Gyönyörű idő volt, igazi, nyári meleg, így a várséta után még elcsattogtunk a tatai tó mellett elterülő városrészbe. Viszonylag hamar véget ért ez a kirándulás, 6 órára itthon is voltunk. Sok szépet láttam, és bár fotó nem készült sok, mindig a volt angoltanárom jut eszembe, aki azt mondta, a legszebb fotók úgy készülnek, ha egy nagyot pislogunk. Minél idősebb vagyok, annál inkább igazat adok neki. 

Lorie

U.I.: Ha megérkeztem Angliába, lecserélem a fotókat :)

31. Stardew Valley

2016.08.19. 17:32, Lorie-tan
avagy egy szeretett pixeljáték

Nem is tudom, mikor kezdtem bele ebbe a játékba. Arra emlékszem, hogy úgy találtam rá, hogy fel vagyok iratkozva a GameRanX youtube-os csatornájára, ahol májusban leközöltek egy toplistát a legjobban várt játékokról, amik abban a hónapban jelentek meg. A legtöbbre persze azonnal rálegyintettem, hogy ezek az én zöld kis szörnyikémnek túl nagy falatok lennének. Aztán megláttam ezt. Pixel játék, robban a színektől, farmolós, mondom, vessünk rá egy pillantást. Letöltöttem, legnagyobb meglepetésemre gond nélkül el is indult. A játék nagyon egyszerű, billentyűzettel és egérrel irányítandó. Amint belépünk a játékba, az első dolgunk megalkotni a saját karakterünket, elnevezni, megannyi frizura, haj- és bőrszín, arcfestés és ruhakombináció közül választva, megjelölni a nemünket, kutya vagy cica preferenciát választani, megnevezni egy kedvenc dolgot, és a többi. A történet szerint nagypapa a halálos ágyán, mintegy a végrendelete részeként nekünk ad egy borítékot, de a lelkünkre köti, hogy csak akkor nyissuk ki, amikor beletörünk a modern, felgyorsult világba. Évekkel később a Joja cég alkalmazottjai vagyunk, és ekkor döntünk úgy, hogy eljött az idő kinyitni a borítékot. A borítékban nagypapa egy levele és egy kulcs van. A levél szerint ránk hagyta legszebb ajándékát, a valaha volt földjét és házát Stardew Valley-ben. Fel is kerekedünk hát, hogy elutazzunk az elsugott kis völgybe, ahol egyetlen városka van, Pelican town. Amikor megérkezünk, egy Robin nevű hölgy és a város pogármestere, Lewis vár bennünket, másnap pedig már el is kezdhetjük a munkát. Természetesen első ránézésre a farm kész kupleráj, benőtte a fű, a gaz, kövek és rönkök borítják, így először valamelyest rendbe kell tenni, hogy bármit is lehessen ültetni. A fent linkelt képen látni, hogy kapunk mindenféle eszközt, öntözőkannát, kaszát, kapát, csákányt, és baltát. A horgászbotot ajándékba kapjuk, a tejes vödröt vásárolni kell. A kard majd később lesz érdekes. Ezek közül majdnem mind fejleszthető, ahogy haladunk előre a játékban, erről majd később. Szóval, amikor másnap reggel felébredünk, vár bennünket ajándék gyanánt 15 paszternák mag, ami csak arra vár, hogy elültessük. 500 pénzzel, indulunk, ez nem sok, érdemes tartalékolni. Természetesen nem felejthetjük el megöntözni sem a növényeinket, mert akkor nem hajt ki semmi. Az első évben még igen alacsony energiaszinttel indulunk, ezért ha elfogy (fenti kép jobb alsó sarok), elájulunk, és esetleg elveszhetjük értékeinket, pénzünket.

Ahogy halad előre a történet, mennek a napok, és egyre több pénzünk lesz, úgy a játék is előrukkol új dolgokkal. Hogy ne und el a farmolást, kihelyez eléd egy óriási akadályt, mégpedig a közösségi ház rendberakását. Először könnyűnek tűnik, hisz csak be kell áldoznod néhány terményt, mely a te farmodon nőtt, és az sem tűnik olyan nehéznek, hogy amikor csak úgy csatangolsz egyet a városban, felszedj pár virágot, elhullott vadgyümölcsöt, és azt áldozd be, de aztán bejönnek az olyan dolgok, mint a halászat, a bányászat, és az egyéb, kert jellegű termesztés. Hat nagy eleme van a közösségi háznak, én a negyedik játékévem taposom, és még mindig nem vagyok kész xD Igaz, egy dolog hiányzik csak, és igaz, az elején tökre letojtam, mi lesz a lepukkant községházával. Ezen felül folyamatosan változik az időjárás. Ha esik az eső, nem kell öntözni, azt szoktam szeretni. Tavasszal és ősszel sokat esik, nyáron a viharok a gyakoriak, télen pedig a hó esik. Annyi kis apróság van ebben a játékban, amit nagyon megszerettem. Zseniálisnak tartom, hogy ha belecsap a villám a fába, akkor kidől. Meg hogy nyáron jönnek a szentjánosbogarak. És hogy minden halnak megvannak a maga tulajdonságai, például van, amelyik csak a tavaszra jellemző, esős időre, vagy éjszakára. Ráadásul minden városlakóval (30-an vannak. 30-an!) jó kapcsolatot kellene ápolnod, mert akkor ajándékokat küldenek. Ja, és lehet házasodni! Nekem már van egy férjem, Sebastian, a korábban említett Robin fia, és nem rég született meg az első gyermekünk, Delilah. Szóval igen. Ez a játék sokkal mélyebb, mint amilyennek mutatja magát, és csak az fogja megérteni, aki hosszú óráket eltöltött benne. És még akkor is meg tud lepni! Száz óra után sikerült lebontani a bánya előtti, csillogó kőhalmot, és kiderült, hogy lehet aranyat mosni! Őrület! Egy időben oldalt is akartam hozzá csinálni, hogy magyar játékos társaimat kisegítsem, de még mindig nem érzem úgy, hogy eleget tudok ahhoz, hogy információval házaljak.  Sajnos a laptopomon nem fut, ezért csak akkor tudok vele játszani, amikor itthon vagyok, és most, hogy hazatértem 3 hónap után, visszaszerelmesedtem bele. Csak egyszerűen nem tudtam már mit kezdeni a játék iránti szeretetemmel, ezért írtam egy ajánlást (szerettem volna xD). Egyébként nem felejtettem el a Bokodos bejegyzést sem, csak még nem töltöttem fel a képeket, és mivel holnap megyünk Hollókőre, még egy bejegyzés felhalmozódik mögé. Aztán még vasárnap itthon vagyok, hétfőn lemegyünk Zamárdiba kb. egy hétre, aztán 30-án elrepülök, ismét x_x Olyan rövid volt! Úgy szeretek itthon lenni, de a fiúk is nagyon hiányoznak már :/ Csak ne kéne ilyen messze menni az otthontól... Na, de úgy érzem, ezekkel a gondolatokkal akár egy új bejegyzést is megtölthetnék, szóval bele sem megyek jobban. Ha minden jól megy, vasárnap azért megírom legalább a Bokodos bejegyzést. Addig is, remélem, mindenki nyara kellemmel, békével telik, jól vagytok, és vigyáztok magatokra! A leghamarabbi viszontlátásra!

Lorie

30. 100 kérdés kihívás

2016.08.16. 14:59, Lorie-tan
avagy egy újabb, gportal-on keringő őrület

Valamelyik nap kaptam egy e-mailt Sophie-tól (>>katt<<), benne egy felkéréssel, miszerint a blogján 100 kérdésre válaszol, és rám (is) gondolt, amikor tovább kellett passzolni. Természetesen az is jól esett, hogy eszébe jutottam, de sokkal inkább az, hogy vette a fáradtságot arra, hogy kibogarázza az oldalról, hogy hová tud írni, tekintve, hogy minden kommentálási lehetőség regisztrációhoz kötött. Nincs amúgy annyira eldugva, mégis jól esett. Aztán pár nappal később Hiyo (>>katt<<) is megjelölt kitöltésre, szóval most fogom is magam, és jól kitöltöm. Következzék száz kérdés, remélhetőleg száz válasszal!  

29. Nyár

2016.08.15. 20:38, Lorie-tan
avagy utolsó hetek nyaralás előtt, egy kis stílusváltás, dolgos napok idehaza, szavazás eredménye és új design

London után visszatértünk a mindennapokba. Ezt nem negatívan mondom, minden nap valamilyen szempontból egyedibb, mint a másik, mindig történt valami, mindig hamar elrepültek a napok. Hamar el is repült a június vége, és a július fele, Áron végzett az iskolában. Volt még egy hetünk együtt, mielőtt pénteken elrepülnek, de persze már hétfőn azt hallgattam, hogy mennek Magyarországra, a mamához, meg repülni fognak, szóval rettenetesen be voltak zsongva a picik. A héten egyszer elvágtam az ujjam, sikerült sütemény szeletelés közben belevágni a körmömbe. Már meggyógyult, de még mindig látszik, mert hullámosan nőtt tovább a körmöm. Na, de vissza. Az utolsó péntek délelőtt nagy izgalomban telt, ráadásul hamar el is röppent. Megjött Gábor, ebédeltek együtt valamit, utána felöltöztettem őket repüléshez, addig Gábor szendvicseket készített, meg bepakolta a táskákat az autóba, aztán hamarosan el is érkezett a búcsú ideje. Áron nagyon szomorú volt, hogy el kellett válnia tőlem, bújt, mint egy kiscica, többször visszaszaladt megölelni, mondogatta, hogy nagyon fogok hiányozni. Daninak meg se konnyat, de természetesen tisztában vagyok vele, hogy még pici ahhoz, hogy igazán értse, most egy hónapig nem találkozunk. Érdekesnek találtam, annak ellenére, hogy én mindig a nap szenvtelenebb, unalmasabb, noszogatósabb részét töltöttem vele (kelj fel, vedd le a pizsamád, edd meg a reggelid, öltözz fel, mosd meg a fogad, stb.), míg Danival mindig rengeteget játszottunk, játszótérre vittem rohangálni, kávézókban reggeliztünk, vettem neki fagyit, gumicukrot, kirakóztunk, énekeltem neki, hancúroztunk. Na, de elmentek, valamikor 4 óra körül, és onnantól volt egy estém és egy napom véglegesíteni a bőröndöm tartalmát. Gábor másnap biciklizni ment, így szombat hajnalban bekopogott hozzám elköszönni, aztán teljesen magamra maradtam. Hajnalban indultam. Érdekes volt felelősségteljesen távozni. Minden ablakot, ajtót, gázt, fűtést, konnektort lekapcsolva hagyni, és távozni. 17 kilós bőrönddel kellett kikeverednem az állomásra. Azt hittem, beleszakadok, de végül nem volt olyan borzalmas. Még az utcából kikanyarodva láttam egy rókát is :) Az állomásra persze olyan korán értem ki, hogy még a jegypénztár sem volt nyitva. Automatából kellett megvennem a jegyem a reptérre 15 jó fontért. Aztán egy elég tanácstalan néni is megérkezett. Külföldi volt, és ő is a reptérre tartott, láthatóan ne boldogult az automatával, így segítettem. Aztán innentől kezdve rám akaszkodott, még ugyanarra a padra is ült le, amire én, annyira nem akarta nyomom veszteni. Egy órát ültem a vonaton, mire megérkeztem. A peronról csak egyetlen lift vezet a terminálba, itt még megvolt a néni, aztán ahogy felértünk, kettőt fordultam, és már sehol nem volt. Hát, mondom, jó utat, szívesen. Itt elkezdtem picit pánikolni, de elég egyértelműen ki volt írva minden, ezért csak mentem toronyiránt, végig se gondoltam, hogy meg se néztem a kapumat, de már az ellenőrzésen vagyok. Mindenki nagyon türelmes és kedves volt, leszámítva azt a hölgyet, aki az utolsó körben, már a kapun túl ellenőrizte az útlevelem, jegyem. Beültünk a gépre, közeledett az indulás, de csak néztem az órát, közben egyre melegebb is lett a gépen, mert kelt fel a nap, hát csak nem indulunk. Aztán fél óra elteltével szóltak, hogy az utánpótlásra várunk. 45 perces késéssel szálltunk fel. Szélső ülésem volt, mellettem egy házaspár üldögélt, és csak egyszer állítottak fel. Egész kellemes volt, ebédre vettem poharas levest, meg zero sprite-ot. Így egész hamar elment a 2 órát repülőút haza, és úgy voltam vele, hogy megnyugodhatok. Szinte elsőként kaptam le a bőröndöm a szalagról, és már siettem is kifelé. Otthon persze szóltak a késésről, anya, nagyi és Barnabás már vártak. Először sokkolt, az öcsém mekkorát nőtt, már majdnem olyan magas, mint én vagyok! Csak 11 éves! A hazaút pihenéssel telt számomra, odahaza persze üdvözöltem a nagynéném, a nagyapám és rég nem látott cicámat. Megtörtént az ajándékozás, mindenkinek odaadtam, amit hoztam neki, aztán leültünk vacsorázni. A nagyi lakomát rendezett a kedvemért, és persze egész este mesélni kellett. Az első napok idehaza visszaszokással teltek. Nem igazán tudtam a kinti 6. 30-as kelés miatt 7-nél, 8-nál tovább aludni, de minden nap egy kicsivel többet sikerült. Anya nem sokat volt otthon, mert általában dolgozott, Barnabást pedig másnap elvitték az apukájához. De egy olyan napon, amikor anya se dolgozott, és én is ébren voltam, vad ötlettel állt elő. Amúgy is le kellett már festeni a lépcsőfordulót újra, mert nagyon bepiszkolódott a fehér falfesték, de ha már újrafestjük, fessünk is rá valami fguratívat. Hamar megegyeztünk abban, hogy egy minimalista fa lesz, az én kérésemre őszi falevelekkel, anya pedig hozzátette, hogy kinézhetne egy róka a törzs mögül. Na, több se kellett nekem. Volt itthon fekete festék, a levelekhez anya színezőpasztát vett, aztán uccu neki. Nehéz volt a faéra rajzolni, folyton az járt a fejemben, hogy ezért, ha 20 évvel fiatalabb lennék, marhára kikapnék. Hát, macerás móka volt, összességében 3 nap alatt lettünk kész, és még mindig nem igazán szoktam meg. Lentről olyan a fekete törzs miatt, mintha valaki állna ott, és kezdetben mindig megijedtünk. Aztán még odakint beszéltünk róla, hogy most, hogy ennyit fogytam, megpróbálhatnék olyan frizutát vágatni magamnak, ami tetszik is, nem csak olyat, ami jól áll. Így is lett, elmentem fodrászhoz, az eredményt fentebb láthatjátok. Azóta megjött Dóri is, kockulva tengetem életem. Taliztunk is, igaz, csak pár óra volt, de fantasztikusan éreztem magam. Voltunk gyros-ozni itt Halásztelken, sétálgattunk, beszélgettünk, és rengeteget nevettünk. A héten kilátásban van még egy találkozó vele, ami kicsit hosszabb lesz. Kicsit visszaszoktam az ittani életembe, és bár nagyon hiányoznak a fiúk, a lustaságom egyik fele még maradna. Jövő héten Balaton, 20-án remélhetőleg kirándulunk egyet Hollókőre, 28-án még színházba megyek, aztán 30-án repülök vissza. Ja igen, lezártam a szavazást. Köszönöm annak, aki vette a fáradtságot, igyekszem meghallgatni a kéréseteket. Odakint kicsit körülményes blogolni, mert a szobámban nincs asztal, a laptopnak pedig nem tesz túl jót, ha ágyban írok. Na, de majd csak kigyúrok erre valami megoldást.

Lorie

U.I.: Egyetlen rajzom hosszú idő óta.

 
Szekrényem


● Rajzaim
● Mangáim
● Fotóim
● Írásaim
● Elérhetőségeim

 
Társalgó


A szerkesztő: 
Lorie
Az oldal indult: 2013. január 26
Kommentálás előtt: 
Cset- és csereszabályzat
Visszatérőknek: Csetikonok

 
Sententia
Lorie kérdezi:
Sok pénz egy utált munkáért, vagy kevés pénz valamiért, amit szeretsz?

Inkább keresek sok pénzt valamivel, amit nem szeretek.
Inkább keresek kevesebb pénzt valamivel, amit szeretek.
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Figyelem! Az oldalon fellelhető minden rajz, fénykép, írás az én szellemi tulajdonomat képezi. Másolás, lopás büntetőjogi következményeket vonhat maga után! 


Ha fújnak az õszi szelek - forogjanak a papírforgók!!! Négy szép színes forgó érkezett a Mesetárba! Kukkantsatok be!    *****    Légy a magad asztrológusa! INGYENES az asztrológia OKTATÁS az ASZTRO-suliban.    *****    Születési horoszkóp,+3 év elõrejelzés,+ biotérkép = 2000 Ft.utána ingyenes Tanácsadás, telefonon skype -on,messengeren!    *****    Butterfly-Wings - Egy18 éves lány blogja; érdekes cikkekkel, videókkal, véleményekkel várja a látogatókat. ^-^    *****    Tokio Hotel FANFICTION | Tokio Hotel véleményblog | Tokio Hotel FANFICTION fordítások | Tokio Hotel Fanfiction | TH blog    *****    A karma és az asztrológia kapcsolata    *****    Engedd meg, hogy horoszkópod elkészítésével szabad választásodban segítségedre lehessek. Várlak a csillagjövõ oldalon!!!    *****    &#9835; Vár Téged is az egyetlen magyar nyelvû, megbízható Zara Larssonnal foglalkozó forrás! &#9835; ZL Hungary &#9835; ZL Magyarország &#9835;    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - ÚJ BLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    Nettó Bruttó Bérkalkulátor 2018    *****    A HUN Tv kezet nyújt, Asztrológiai elõadásom az Élet Magazin mûsorában.    *****    INGYEN letölthetõ OSHO könyvek, ezoterikus olvasmányok, Asztrológia: tanácsadás, oktatás.    *****    ***Munkatársakat keresek kezdetben mellékjövedelemként / Napi 1-2 óra munkával, majd késõbb akár fõállásban is!***    *****    Ingyenes tanácsadás,rendeld meg a tetszésed szerinti elemzést és minden kérdésedre választ adok.Részletek az oldalon!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Csillagászati ismeretek kézdõk és haladók részére. INGYENES ASZTRO-suli minden tanulni vágyónak!    *****    ** Portálépítés - G-Portál & HTML & CSS & Wordpress segítségek, kódok, sablonok, egyedi scriptek **    *****    ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! ASHLEY TISDALE!    *****    CSILLAGKÉPEK - a fokok szimbólumai    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG